x

Téltemetés, eszem-iszom, medveles

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Téltemetés, eszem-iszom, medveles

Feltöltve: 2012-02-02

Vízkereszt napján – január hatodikán – (ez Jézus megkeresztelkedésének napja), már a déli eszem-iszommal kezdetét vette a hamvazó szerdáig tartó farsang. Azaz, hogy kezdetét vette régen, amikor még a karácsonyi bevásárlásban meg az év végi munkahelyi hajrában nem fáradtunk meg.

Január első napjaiban még hiába faggattam kedvenc éttermeimet az ország különböző pontjain, hogy milyen farsangi ételekkel készülnek, mindenki kitérő választ adott, hogy majd később lesz farsangi étel, még korán van ahhoz.
Az ok nyilvánvaló: január elejére a magyar gyomor még nem pihente ki a karácsonyi-szilveszteri megpróbáltatásokat, meg kell még rendesen éhezni, másképp az ízeket sem éreznénk, ahogy kell, s aztán jöhet disznótoros, csörögefánk, kocsonya, utóbbi akár szárnyasféléből is.

Hurkák, kocsonyák, fesztiválok

Az országos eszem-iszomot bízvást a Mályi Böllérviadal indította, és azután február 4-én Ábrahámhegyen Falusi Disznóölés és február 11-én még három testvére követi: Tardon a Hurkatöltő- és készítő Verseny , Bogácson a Falusi Kamramustra és Kocsonyafőző Verseny és a Balatontördemici Kocsonya Szépségverseny.
Van hát mire felkészülnie a magyar gyomornak, akkor is, ha a Fonyódi Kolbászfesztivál majd csak február 25-én, a XII. Miskolci Kocsonyafesztivál pedig február 24. és 26. között várja a disznóságokért rajongókat.

Az eszem-iszom vonulat mellett az elvárosiasodás miatt megkopott a hagyomány, amely erre az időre tette a lakodalmakat, a bőség és mulatozás időszakában megidézve a bibliai kánai menyegzőt, ahol Jézus – anyja unszolására, de nem véletlenül – először tanít, és tesz csodát.

Medveles és kikericsnézés

Időjóslásra igen alkalmas időszak farsang ideje, a Veszprémi Állatkert például február másodikán medvelesre hívja az érdeklődőket, hogy megtudják, meddig tart a tél.

Sok megmaradt a farsangi időszak téltemető, tavaszhívogató hagyományaiból, sőt még keletkeztek új, sosem volt alkalmak is.
Ilyen a Kikerics-túra a Szársomlyón, vagyis Villányban február 4. és 11. között, ahol a magyar kikerics őshonos, és éppen február elején tárja ki fehér szirmait, hogy legyen miért a piknikkosarat fölcipelni a hegyoldalba, s abból a Vylyan vörösborát meg pogácsát, kelt kiflit kínálni a kirándulóknak.

A hagyományt és jeles költőnket, Csokonait éltetik február 3-5. között a kaposvári Dorottya-napok. (Tudjuk, hogy a farsang végén falusi szokás volt kongózással kicsúfolni a pártában maradt lányokat.)
Történelmi jelmezes felvonuáson búcsúztatják a telet a Februálián február 18-án Kaposváron, ezen a napon temetik a telet Tihanyban és a keszthelyi Városi Karneválon is.

Busókkal Mohácson

A legnagyobb érdeklődés mégis a február 16-án kezdődő és 22-ig tartó, az UNESCO által az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára is fölvett Busójárást övezi Mohácson, ahol legalább nyolcszáz busójelmezes felvonuló – mohácsi családok, baráti körök, különféle busómaszk iskolák képviselői – űzi a telet minden nap más mulatsággal, tűzzel, zenével, tánccal.

A busók pálinkát, bort kínálnak a turistáknak, édességet a gyerekeknek. De busómaszkot fölpróbálni, vásárolni is lehet, fotózkodni az igen nyájas jelmezesekkel, sőt arra is van lehetőség, hogy bejelentkezés után a busómaszk-, mézeskalács- és bocskorkészítő fazekasműhelybe is ellátogasson a fesztiválturista.

A farsangi időszakot a hamvazó szerda zárja, hadd kezdődjön a böjt, a megtisztulás időszaka, amelyre a szállodák némelyike máris fogyókúrás-meditációs programot épít, az éttermek azonban a böjtös koszttal még adósak.
Sőt valahogy a Torkos csütörtököt sem értik a magyar vendéglátás világában, amikor ugye a maradékokat volt szokás megenni faluhelyen, hogy a jó minőségű étel ne menjen kárba, nem pedig átverni-büntetni ezzel-azzal a kedves vendéget.

Varga Klári