x

Vadássz őzre, virtuálisan!

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Vadássz őzre, virtuálisan!

Feltöltve: 2016-11-08

Hatvanban jártunk, ahol digitális képernyőkön követtük az erdő és lakói életét, a múzeum élménylőterein pedig vaddisznókat, nyulakat, őzeket, szarvasokat lőttünk nyíllal, puskával és pisztollyal.

Gödöllőn, a Királyi Kastély termeiben felidéztük a monarchia legszebb éveit, amelyekről sokan leírták már, hogy ezek voltak a boldog békeidők, amelyekhez hasonlítani sem lehet a második világháború utáni „békeviselt” nemzedékek fokozatosan kiüresedő életét.

A Múzeumok Őszi Fesztiválján 157 magyar múzeum 1700 különféle programot kínál a látogatóknak. Gödöllő és Hatvan is részt vesz a múzeumi fesztiválon páratlan gyűjteményeivel és interaktív programjaival, melyek célja, hogy azokból is lelkes múzeumlátogató legyen, akik nem kedvelik a passzív, vitrines múzeumi világot, sokkal inkább azt, ha beleélhetik magukat egy másik kor vagy másik szakma világába, és kedvükre kalandozhatnak.

Virtuális vadászat mindenkinek

Mária Terézia egykori kancelláriaminisztere, Grassalkovich Antal, Hatvanban is épített egy pompás kastélyt, nemcsak Gödöllőn. Amikor a busz megáll velünk Hatvanban a kicsit párás, hűvös őszi délelőttön, egyszerre pillantjuk meg az építtető gróf szobrát a járda szélén, és az út túloldalán a kastélyt, amely ma a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumnak ad otthont. A környék sok-sok ezer éve lakott. Már az ősember is hagyott itt maga után nyomokat, így a múzeumban egy íjjal, szigonnyal vadászó felnőtt férfi és egy gyermek Cro-magnoni viaszfigurája fogadja a látogatókat. Mellettük egy mai vadász zöld kabátban, gumicsizmában, messzelátóval, puskával, hogy lássuk, honnan hová jutottunk el. Fejlődtünk, vagy inkább csak változtunk valójában az évezredek alatt?

Kitömött állatok következnek termeken át. Vadkacsák, vadlibák, föl aggatva a fejünk fölé, egy üvegezett tárlóban vízimadarak tojásai, a falakon lepréselt, fölragasztott növények idézik a vízparti tájat, a régi biológia órák rémálmát, amikor kiderült, hogy nincs készen az ember növény-és a bogárgyűjteménye, és ebből baj lesz. A múzeum munkatársai a vadászathoz kapcsolódó tárgyakat hoznak. Ezeket szabad fogdosni, sőt kell is a későbbi kvíz kérdések megválaszolásához. Őzprémet, szarvas szőrt, nyúlszőrt, róka prémet simogatunk. Mindegyik állat vakítóan fehérre preparált koponyája is kézbe vehető. A vadászkalapot is fel lehet próbálni. Meg is kérdezzük, hogy ez a kalap az a bizonyos zergetollas kiskalap-e, amelyet ma már fura kontextusokban szokás emlegetni, nem feltétlenül a vadászathoz kapcsolódva.

A vízimadarakat bemutató terem falába barlangfélét is vájtak, bele is lehet bújni, és kijönni egy másik falon. Talán mivel kisgyerek nem volt közöttünk, a legnagyobb termetű szakállas férfi derítette fel személyesen négykézlábazva a rókalyuk enteriőrjét. A következő teremben szarvasbikák vívtak párviadalt összeakadt agancsokkal. A terem szélén pedig hatalmas érintőképernyőkön lehetett követni, hogy melyik állat milyen nyomot hagy, milyen erdőben él, mivel táplálkozik. A látogató-útvonal padlóján is vadak lánynyomain ballagtunk, így talán könnyebb megjegyezni, milyen nyomot hagy a vaddisznó, az őz, a szarvas, a nyúl, a róka.

Egy újabb teremben ezek már kitömve néznek ránk, apró rágcsálókkal, madarakkal és afrikai társaikkal kiegészítve. Aztán Széchenyi Zsigmond, afrikai vadászíró személyes tárgyai közé lépünk. Sátor, puska, asztal, szék, edénykék, kitömött állatok megint, köztük egy nőstényoroszlán.

Másutt a nagy vadász dolgozószobájának eredeti darabjait látjuk, és addig járunk a nyomában, amíg belőlünk is vadász nem lesz a hatalmas teremben, amely családi és céges rendezvények helyszíne, amikor éppen nem a műanyag vaddisznók, őzek, szarvasok járnak a közepén körbe-körbe, és hangosan dudálva-villogva, hogy a terem sarkaiban lévő lőállásokból valamelyik vadász eltalálja őket.
Pirosan villognak, ha csak sebet kapnak, és sárgát, ha az őket ért lövés halálos. Persze ők abból is kigyógyulnak, és már köröznek is tovább. Egy emelettel feljebb valódi, kézbe fogható pisztollyal vagy puskával is lehet vadakat lőni. Olyan virtuális program is van, amely elsősorban a szórakoztatást szolgálja, de vadászvizsgához való tananyag, gyakorlási lehetőség is akad itt. Végül egy olyan termet is találunk, ahol valódi íjjal tudunk vadászni virtuálisan.

Míg a nagyobbak a múzeumot vagy az élménylőteret járják, a legkisebbeket játszószoba várja felfújható színes figurákkal, mászható padlóval, csúszdával. Egy csúszda még ránk is vár. A régi, használaton kívüli kémény köré, amely valaha egy egész kastély kazánjának füstjét köpködte, kilátót építettek, a kémény mellé pedig kellemes, egyáltalán nem meredek, 33 méter hosszú csúszdát, és így nem kell a csigalépcsőn lefelé is imbolyogni, egy percen belül elérjük a földet.

High life a boldog békeidőkben

Ebédelni már Gödöllőre megyünk. Amikor elénk teszik a húst, párolt zöldséget, grillezett ananászt a lila krumplival, nem mindenki egyformán boldog. Pedig a lila krumpli nagyon egészséges, és a színe pont illik Sissi királyné kárpitjaihoz, bútoraihoz. Neki ugyanis az ibolya volt a kedvenc virága, a kedvenc színe pedig az ibolyaszín.

Az egész Gödöllői Királyi Kastélyt belengi valami személyes, de megfoghatatlan, utolérhetetlen derű, meghittség, amely azt mondatja az ide látogatóval, hogy a királyi pár, amely koronázási ajándékképpen kapta a gödöllői kastélyt a magyar államtól 1867-ben, bizonyára nagyon boldogan töltötte itt a nyarakat, az őszöket, a karácsony és újév közötti időszakot.

Tudjuk, hogy Erzsébet királyné napi három órán át fésültette a haját, közben nyelveket tanult. Szeretett lovagolni is, műlovarnőket fogadott fel, hogy a kastély lovardájában artistamutatványokra tanítsák. Sokat sétált a környéken magányosan. Fia, Rudolf halála után már csak feketében járt. Mindenki szerette, és úgy gondoltak rá, mint magyarok jóakarójára, közbejárójára. A királyné halála után Ferenc József császár egyre ritkábban látogatott Gödöllőre. A második világháborúban a kastélyt kifosztották az oroszok, a temérdek műkincset, értékes és különleges bútorokat a magyar állam azóta sem kapta vissza.
De a Királyi Kastély berendezése még így is pompás, fényűző, sok faragott bútorféle talán nagymamáink nappalijából, hálószobájából ismerős lehet, ahogy a herendi porcelánkészlet is.

A kastélyban bárki felöltözhet kiegyezéskori ruhába, és lefényképeztetheti magát. A kastély saját Sissi hasonmásokkal is büszkélkedhet, akik a kosztümös rendezvényeken a királynét alakítják. A kastélyban nemcsak a királyi pár és gyermekeik életébe kapunk bepillantást, de itt is több termet töltenek meg a vadászati emlékek. A női és férfi vadászkalapokat fel is próbálunk, trófeákat, fegyvereket csodálunk luxusautós vadászokról, hozzáképzelve, milyen is lehetett a high life úgy 130 évvel ezelőtt.

Cserkészek, művészek, gödöllői hétköznapok

A szintén Grassalkovich Antal által építtetett egykori fogadóban működik a Gödöllői Városi Múzeum és helytörténeti gyűjtemény. Őslakosok és betelepülők, iskolák, temetők, családi házak, feledésbe menő évtizedek emlékeit idézik a tárgyak. Az egyik kedvencem a patikaszekrény temérdek kis fiókkal, melyekre gyógynövényeket festettek. De hosszan időzünk a nyolcvanas évek tárgyaival berendezett szobában és Léda gödöllői villájának bútorai között is. A Magyar Kapucinus Delegáció tulajdonában lévő Mária-gyűjtemény legszebb darabjain elámulunk, még pecsételünk is magunknak egy Mária-képet.

A Gödöllői Városi Múzeum, amely 2001-ben nyerte el Az Év Múzeuma címet, számos múzeumpedagógiai foglalkozással várja azokat, akik szeretnek múzeumba járni, és azokat, akik még nem.

Varga Klára